Kheopsz_illusztráció_pillérek

Felhívás minden űrdetektívnek egy exobolygó feltörésére!

Hack egy exobolygót a Naprendszeren kívüli bolygókról szóló, kutatásalapú csillagászati projekt. E tevékenység elvégzésével a középiskolásokból álló csapatok lehetőséget kapnak arra, hogy elemezzék a Cheops által gyűjtött valódi műholdas adatokat és hack ezeket a titokzatos idegen világokat. Ezt a tevékenységet a következő korosztályból álló csapatoknak ajánljuk 14 és 19 év közöttiek.

A csapatok három különböző kihívás közül választhatnak a kezdőtől a haladó szintig. 

Felirat is rendelkezésre áll (a YouTube automatikusan generálja) - válassza ki a nyelvet a YouTube lejátszó vezérlőelemeinek segítségével.

Kihívás 1

KELT-3b

Forró Jupiter

KELT-3b_new-removebg-preview

Lépésről lépésre vezetett kihívás

Középhaladó szint

Kihívás 2

TOI-560c

Mini Neptunusz

TOI-560c-removebg-előnézet

Nyílt kihívás

Haladó szint

Kihívás 3

K2-141b és K2-141c

Szuperföld és gázóriás

K2-141b_K2-141c_új

Két formátum:

1. Játékalapú tanulási kihívás
Kezdő szint

2. Nyílt kihívás
Haladó szint

Csatlakozz ehhez a kihíváshoz, és légy Exobolygó detektív!

Ismerje meg a Naprendszeren kívüli bolygókat a Cheops, az ESA valódi tudományos műholdjának adatainak elemzésével. 

Kihívás 1 és Kihívás 2 már rendelkezésre állnak, és szükségünk van a segítségére, hogy megismerjük ezt a két titokzatos exobolygót. Tudd meg, hogyan használhatsz valódi műholdas adatokat egy idegen bolygó vizsgálatához, és válhatsz exobolygó-detektívvé ezzel a középiskolásoknak szóló tevékenységgel.

A hackathon-tevékenységek 21 különböző nyelven érhetőek el.

Hogyan vehet részt

2023 elején, Az ESA Cheops (CHaracterising ExOPlanet Satellite) műholdja két exobolygót figyelt meg, KELT-3b és TOI-560c. A Hack an Exoplanet rendezvényhez csatlakozva középiskolás csapatok lehetőséget kapnak arra, hogy elemezzék a Cheops és a hack ezeket a titokzatos idegen világokat. Ez a tevékenység olyan diákcsapatoknak szól, akik a következő korosztályból állnak 14 és 19 év közöttiek.

Online és fizikai hackathonok 2023 áprilisában, májusában és júniusában rendezik meg, és akár saját hackathont is rendezhetsz az iskoládban! 

Az alábbiakban többet megtudhat az egyes eseményekről.

 

Minden tanárt és pedagógust szeretettel várunk, hogy diákcsapataival együtt szervezzenek vagy csatlakozzanak egy Hack an Exoplanet tevékenységhez. Az alábbiakban megtudhatod, hogyan csatlakozhatsz egy eseményhez, vagy hogyan lehetsz a házigazdája.

Ha Ön Ausztriából, a Cseh Köztársaságból, Dániából, Görögországból, Norvégiából, Portugáliából, Spanyolországból és Svédországból származik, a nemzeti kapcsolattartó pontoknál tájékozódhat az országában folyó tevékenységekről.

Csatlakozzon egy másik szervezet által szervezett, már létező eseményhez.
Például az ESA Hack an Exoplanet virtuális hackathon eseménye.

Hozzon létre saját eseményt (privát vagy nyilvános).
Például az iskolai tudományos hét részeként vagy osztálytermi tevékenységként.

Ha Ön a Ausztria, Cseh Köztársaság, Dánia, Görögország, Norvégia, Portugália, Spanyolország és Svédország a nemzeti kapcsolattartó pontoknál tájékozódhat az országában folyó tevékenységekről.

Teszteld tudásod az exobolygókról a kvíz kitöltésével! 

Szabályok: A kvíz 6 kérdésből áll az exobolygókról. Ha sikeresen kitöltöd, megkapod az Exobolygó detektív tanúsítványt.

Ha többet szeretnél megtudni az exobolygókról, nézd meg a másik források és töltse ki a egy exobolygó feltörése kihívások!

Exobolygó detektív kvíz
sajtó Írja be a címet.
kattintson a képre a nagyításhoz
1. Mi az az exobolygó?
kattintson a képre a nagyításhoz

Helyes! Az exobolygó a Naprendszerünkön kívüli bolygó.Az exobolygók túlnyomó többsége más csillagok körül kering, de van néhány, amelyik nem kering, ezeket nevezzük szabadon úszó bolygóknak.

Az exobolygók sokféle méretűek lehetnek, hőmérsékletük, összetételük, konfigurációjuk és keringési idejük nagyon széles skáláján mozognak. Eddig még nem találtunk olyat, amelyik pontosan olyan lenne, mint a Föld, de keressük...

kattintson a képre a nagyításhoz

Nem egészen! Az exobolygó a Naprendszerünkön kívüli bolygó.Az exobolygók túlnyomó többsége más csillagok körül kering, de van néhány, amelyik nem kering, ezeket nevezzük szabadon úszó bolygóknak.

Az exobolygók sokféle méretűek lehetnek, hőmérsékletük, összetételük, konfigurációjuk és keringési idejük nagyon széles skáláján mozognak. Eddig még nem találtunk olyat, amelyik pontosan olyan lenne, mint a Föld, de keressük...

kattintson a képre a nagyításhoz
2. Hány exobolygót fedeztek fel eddig?
kattintson a képre a nagyításhoz

Helyes! 2022 novemberéig több mint 5000 exobolygót fedeztek fel különböző technikák, teleszkópok és felmérések segítségével. Sokkal több olyan "jelölt" exobolygó van, amelyeknek a felfedezését még nem erősítették meg.

További információért nézze meg a exoplanet.eu.

kattintson a képre a nagyításhoz

Nem egészen! 2022 novemberéig több mint 5000 exobolygót fedeztek fel különböző technikák, távcsövek és felmérések segítségével. Sokkal több olyan "jelölt" exobolygó van, amelyeknek a felfedezését még nem erősítették meg.

További információért nézze meg a exoplanet.eu.

kattintson a képre a nagyításhoz
3. Miért nem látogathatunk el egy exobolygóra?
kattintson a képre a nagyításhoz

Helyes! Az exobolygók jóval a Naprendszerünkön túl találhatók. Még a legközelebbi exobolygó fénye is több évbe telik, mire eléri a Földet.

A jelenlegi űrhajók a fénysebességnek csak nagyon kis töredékével képesek haladni, így a legközelebbi exobolygóhoz való eljutás a jelenlegi technológiával több ezer évig tartana.

kattintson a képre a nagyításhoz

Nem egészen! Exobolygókat jóval a Naprendszerünkön kívül is találunk. Még a legközelebbi exobolygó fénye is több évbe telik, mire eléri a Földet.

A jelenlegi űrhajók a fénysebességnek csak nagyon kis töredékével képesek haladni, így a legközelebbi exobolygóhoz való eljutás a jelenlegi technológiával több ezer évig tartana.

kattintson a képre a nagyításhoz
4. Mi a neve az ESA első, exobolygók tanulmányozására szánt űrteleszkópjának?
kattintson a képre a nagyításhoz

Helyes! A műhold neve Kheopsz. A Cheops a CHaracterising ExOPlanet Satellite rövidítése.

A Cheops a fényes csillagok körül keringő ismert exobolygókat tanulmányozza, és nagyon pontosan megméri méretüket.

Ha többet szeretne megtudni Kheopszról, nézze meg: esa.int/Science_Exploration/Space_Science/Cheops és https://cheops.unibe.ch/.

kattintson a képre a nagyításhoz

Nem egészen! A műhold neve Kheopsz. A Cheops a CHaracterising ExOPlanet Satellite rövidítése.

A Cheops a fényes csillagok körül keringő ismert exobolygókat tanulmányozza, és nagyon pontosan megméri méretüket.

Ha többet szeretne megtudni Kheopszról, nézze meg: esa.int/Science_Exploration/Space_Science/Cheops és https://cheops.unibe.ch/.

kattintson a képre a nagyításhoz
5. Mi az exobolygó-átvonulás? Amikor egy exobolygó...
kattintson a képre a nagyításhoz
Helyes! Exobolygó-átvonulásról akkor beszélünk, amikor egy exobolygó a körülötte keringő csillag és az őt megfigyelő távcső között halad el, és eltakarja a csillag fényének egy kis részét, amelyet a távcső összegyűjtene.

A bolygó átvonulása során a csillag fényének csökkenését figyelve tanulmányozhatjuk magát a bolygót. Ezt a technikát tranzitfotometriának nevezik, és a Kheopsz használta.

kattintson a képre a nagyításhoz
Nem egészen! Exobolygó-átvonulásról akkor beszélünk, amikor egy exobolygó a körülötte keringő csillag és az őt megfigyelő távcső között halad el, elzárva a csillagfény egy kis részét, amelyet a távcső összegyűjtene.

A bolygó átvonulása során a csillag fényének csökkenését figyelve tanulmányozhatjuk magát a bolygót. Ezt a technikát tranzitfotometriának nevezik, és a Kheopsz használta.

kattintson a képre a nagyításhoz
6. Hol van Kheopsz?
kattintson a képre a nagyításhoz

Helyes! A Kheopsz körülbelül 100 percenként egyszer kerüli meg a Földet, 700 km magasságban a Föld felszíne felett. Ezt a pályát napszinkron pályának nevezik, a műhold minden nap és minden éjszaka ugyanabban a helyi napidőben keresztezi az Egyenlítőt.

A Cheops reggel 6 óra 6 perc körül halad át az Egyenlítő felett, az úgynevezett nappali/éjszakai terminátoron halad át - ennek következtében a pályát hajnali/alkonyati pályának is nevezik. A pályát úgy választották meg, hogy a napfény és a Földről visszavert szórt fény minél kevésbé befolyásolja a Cheops megfigyeléseit.

A CHEOPS pálya vizualizációjához tekintse meg a következő oldalt: esa.int/ESA_Multimedia/Videos/2018/11/The_orbit_of_Cheops.

Ha szeretné látni, hogy hol van most Kheopsz, nézze meg a következőt: cheops.unibe.ch/.

kattintson a képre a nagyításhoz

Majdnem helyes! A Cheops körülbelül 100 percenként egyszer kerüli meg a Földet, 700 km magasságban a Föld felszíne felett.Ezt a pályát napszinkron pályának nevezik, mivel a műhold minden nap és minden éjjel ugyanabban a helyi napidőben keresztezi az Egyenlítőt.

A Cheops reggel 6 óra 6 perc körül halad át az Egyenlítő felett, az úgynevezett nappali/éjszakai terminátoron halad át - ennek következtében a pályát hajnali/alkonyati pályának is nevezik. A pályát úgy választották meg, hogy a napfény és a Földről visszavert szórt fény minél kevésbé befolyásolja a Cheops megfigyeléseit.

A CHEOPS pálya vizualizációjához tekintse meg a következő oldalt: esa.int/ESA_Multimedia/Videos/2018/11/The_orbit_of_Cheops.

Ha szeretné látni, hogy hol van most Kheopsz, nézze meg a következőt: cheops.unibe.ch/.

Használja az Shift+Tab-t a visszalépéshez.
MicrosoftTeams-image (18)

Oktatási segédanyagok

Ön tanár vagy pedagógus? Ha nem tudja, hogyan kezdje el, látogasson el a pedagógusok útmutatója oldal, amely információkat és támogatást tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan mutassa be diákjainak a hack an exoplanet tevékenységet.

További oktatási segédanyagokért látogasson el a források részleg személyre szabott tantermi források és egyéb oktatási segédanyagokat, például videókat és útmutatókat.

Hack an Exoplanet virtuális esemény

Időtartam: 2h 30m
Nyelv: Angol

Ezen a virtuális hackathonon szakértői csapatunk segít felfedezni, hogyan lehet elemezni a Cheops-adatokat, hogy feltárjuk e két távoli világ méretét, keringési idejét és távolságát, lakhatóságát és összetételét. Kövesd végig, hogy felfedezd az exobolygók tulajdonságait, és válj igazi exobolygó-detektívvé.

Az 1. kihívást, a KELT-3b elemzését közvetlenül a diákoknak mutathatja be ezzel a virtuális eseménnyel.  

Didier Queloz. Credit: Nick Staffel - Cambridge-i Egyetem

július 2023

Hack an Exoplanet díj

A hackathon után küldd be a projektedet, hogy esélyed legyen megnyerni a Legjobb projekt díját. A nyertes csapatok ESA-ajándékokat kapnak, és részt vehetnek egy webináriumon a 2019-es Nobel-díjas Didier Queloz-szal, és élőben tehetnek fel neki kérdéseket! A webináriumra 2023. július 17-én, MÁSZ 14 órakor kerül sor.

Didier a Cambridge-i Egyetem és az ETH Zürich fizika- és csillagászprofesszora. Az asztrofizikában az "exobolygó-forradalom" egyik elindítója. Doktori értekezésének részeként 1995-ben ő és témavezetője jelentették be a Naprendszeren kívüli, egy másik napszerű csillag körül keringő óriásbolygó első felfedezését.